2008. január 20., vasárnap

ÚJ ÉV

ÚJ ÉV

Nahát... máris eltelt egy év. 2007 annyira mozgalmas volt, hogy csak úgy repültek a napok. Visszatértünk a rendes hétköznapokhoz, gyerekek suliban, én dolgozom Csabi intézi a háztartást. Újévi fogadalmakat már rég nem teszek... Persze miért is indulna gondok nélkül bármi is. A FIAT még mindig betegeskedik, de már a gyógyulás útjára lépett hála a helyi autószerelőnek. Év eleje lévén mindenhol kicsi a forgalom, ezért nagyon kevés órákat dolgozunk, ami ugye a fizetésen is meglátszik, hiába a hétvégi pótlék. Na de sebaj, nem lehet minden fenékig tejfel... na az már tényleg mese lenne.
Felvetődött az a kérdés, hogy hogyan oldottuk meg a költözést, hogyan kezdtünk új életet, és látom ez valóban kimaradt a történeteimből Íme itt.
Amikor elhatároztuk, hogy kijövünk, többféle megoldáson is gondolkodtunk. Repülő, autó, konténeres szállíttatás, csak bőröndök, új darabok vásárlása, vagy megoldva a kevéssel...
Végül a repülő nyert, és hála a kései jegyvásárlásnak a Malév 25+10 kg-os súlyhatárait élvezhettük. Na nem kívánom senkinek, azt az időt, amit arra fordítottam, hogy szelektáltam mi maradjon, mi kerüljön biztonságos helyre, mit vigyek a padlásra, mi az amit vinni kell, és legvégül: Mi az amit feltétlenül vinni kell, mert ennyi minden nem fér...
Végül jelentős túlsúllyal indultunk el de hál' Istennek nem kellet érte fizetni.
Mit hoztunk?
-elegendő ruhát, hogy ne kelljen arra itt költeni, (akkor se ha itt kínai piaci áron minőséget is kaphatsz)
-elegendő cipőt hasonló okokból, (de otthon vettünk mindenkinek újakat, mert itt az drágább)
-ágyneműt, pokrócokat, 2-2 garnitúra huzatot (egyrészt az otthon érzés miatt, másrészt, hogy ne itt kelljen megvenni, ha egyszer már van...)
-laptopot, hordozható DVD lejátszót és rengeteg mesét, társasjátékokat, néhány plüssállatot tankönyveket, nyelvkönyveket, szótárakat, iskolatáskákat, tolltartókat alaposan megtömve ceruzákkal
-sapkákat kesztyűket télikabátokat (biztos ami biztos itt is lehet szélsőséges az időjárás) fürdőruhát ( de jó lenne tudni, hol a legközelebbi uszoda....)
-törölközőket, köntösöket, alapvető tisztálkodószereket, és mindazon apróságot amit használunk a hétköznapokban (tű, cérna, lázmérő, fésű, hajgumi... ilyenek)
-gyógyszereket nem hoztunk, mert nem szoktunk szedni, alap gyógyszerek meg itt is vannak a Tescoban, benzinkutaknál éjjel-nappal elérhetően.
-néhány hivatalos papírt, EU egészségbiztosítási kártyát (a születési anyakönyvi kivonatok otthon maradtak, de megoldódott)
Bizonyítványokat szándékosan nem hoztunk, egyelőre semmi értelme, később is ráér... Csabi szerszámait pedig feladtuk csomagként. Ami hiányzott az némi edény, mert ugye 6 emberre főzni nem ugyanaz mint 2-3-ra... De minden megoldható... ez is megoldódott (csak most a karácsonyi költekezésben beruháztunk csak egy nagy serpenyőre és egy nagyméretű fazékra és tepsire.)
ÚÚÚÚ... így felsorolva, hogyan is fértünk el, nem tudom... az a lényeg, hogy minden kiérkezett. A következő kérdés ami felmerült, hogyan oldottuk meg 5 ember lakását-alvását.
Mi egy 4 szobás házban lakunk. Az első hetekben vendégként vettük igénybe 2 szobát, szinte minden a bőröndökben maradt. 2 gyerek az összes pokrócból készített ágyon aludt a radiátor mellett 1 meg rendes ágyon. Mi egy szétnyithatós ágyon, amiről Csabi hamar elköltözött, mert félő volt hogy szétesik. Miután kitaláltuk, hogy mégis itt maradunk rendesen beköltöztünk. Szekrény, beépített szekrény van elég. Az egyik szobába 2 ágy és egy rugós ágymatrac került, így minden gyereknek lett ágya. A rozoga ágy szivacsát a földre tettük, így már nem kellett attól tartani hogy leszakad alattunk. És megmaradt a nappali, az étkező a konyha és Gabi szobája változatlanul. Ma viszont újra rendezkedtünk, mert a gyerekek nem nyugszanak.
Csanád különkerült, a nappali lett a mi hálószobánk (ott van a kandalló!!!) az étkező mostantól nappali is egyben, nagyon otthonosra sikeredett.
És mit eszünk? Nem sokban különbözőt mint otthon. Annyi a változás, hogy többször eszünk sült krumplit, hamburgert, hot-dogot és pizzát (egyrészt mert a Tescoban véve -igazán finom, nem hulladék minőség- nagyon olcsó -kb. 5 € /6 fő- másrészt a gyerekek igen szeretik). Ezen kívül leginkább  csirkecombból, szárnyból (a „férfik” kedvence), marhahúsból készített ételeket eszünk (6-20€/ kg fajtájától függően), mert a sertés drágább. Itt kevés a jó kolbászféle és drága is, azt most otthonról oldjuk meg, de nagyon jó sonkák vannak óriási választékban. A gyümölcs drágább ugyan mint Magyarországon, bár nem sokkal, de mégis van mindig itthon. Édességnek nagyon finom és tényleg olcsó sütik, fánkok vannak, a magyar édességeken kívül itt minden megszokott márka van, és... a legegyszerűbb Tescos csoki vetekedik az otthoni Milka ízzel.(Na az is van jócskán mindig otthon)
Itt rengeteg chips van, szintén olcsón, de azt csak karácsonykor vettünk, mert így is túl sok már a jóból.
Lehet nagyon kevés pénzből is megélni (egyes konzerv kaják 20 centbe kerülnek) de vannak igen drága ételek is- Pl. hamburgerhúspogácsát kapsz 16 db-ot 1 €-ért de 4 db-osat akár 6€-ért is. Kenyeret 60 centért és 4€ is!
Inni leginkább 30-60 centes szénsavas üdítőket/2l, és teát iszunk, szörpöt ritkán mert itt csak 1:4 arányúak vannak, és igen drágák, valamint otthonról hozott italporokat iszunk.
Sokat kirándulunk, de legnagyobb bánatomra csak autóval. (bár mióta dolgozom jóval kevesebbet)Nem tudom, itt igazi túrákat hol lehet tenni, de gyanítom keveset és rövideket, hiszem itt szinte minden föld valakié, kerítéssel, sövénnyel határolva. A gyerekek kevesebbet tévéznek, de többet számítógépeznek, társasoznak. Sajna a kezdeti udvari játék mára teljesen leapadt, nem nagyon játszanak kint az udvaron.
És mi az ami hiányzik?
Azok akikkel jót beszélgettem, a személyük és a beszélgetés élménye, a pletykák, a gyerekeknek néhanapján magyar társaság (interneten élénk és órákig tartó beszélgetéseket folytatnak) nekem egy kis magány... csak pár óra hetente amikor egyedül lehetek.
És mi az ami itt tart?

A NYUGALOM, az hogy van esélyünk egy jobb életre, a gyönyörű táj, a kedves emberek, a nemzetek sokszínűsége, az hogy távol vagyok a politikától, távol a kíváncsi tekintetektől. Itt akár köntösben és mamuszban is bevásárolhatsz, nem szól meg a kutya sem. És természetesen, a kaland, a változatosság, az újdonságok, melyek igen fontosak az életemben.

2008. január 5., szombat

KARÁCSONY ÍRORSZÁGBAN

KARÁCSONY ÍRORSZÁGBAN


Elég nehézkesen indultak a karácsonyi előkészületek. Az egyik kocsi elromlott, végül sikerült megjavítani ideiglenesen a hibáját, de mivel így nem megbízható, és előfordul hogy egyszer csak nem indul, ezért nem merünk vele közlekedni. Mivel az utolsó pillanatig úgy nézett ki hogy dolgozom karácsony körül, ezért amit lehetett esténként, éjjelenként vásároltam meg. 22-én kiderült, hogy  nem dolgozom 24-27-ig, tehát végül lett elég időm mindenre.
Az Ír szokásokba betekinthettünk, ugyanis Tamás kapott egy iskolai feladatot, hogy készítsen plakátot a magyar és az ír karácsonyról, és az egész család segített neki. Magyarországról hoztam egy csomó reklámújságot, az interneten utánaolvastunk, és nagyon szép plakát készült végül. Aztán annyira belejöttek a gyerekek, hogy később karácsonyfadíszek is készültek szép számmal.
Az iskolában Csanád és Sára is szerepelt a karácsonyi előadásban. Csani jelmezben is volt (óriás póló, fején kockás konyharuhával) az ő előadásukat az iskolások és a szülők is láthatták. Sára bemutatóját kicsit félreértettük. Mivel semmit sem tudott mikor lesz, és semmi nem volt beírva neki, gondoltuk Csanádéval egyben tartják. Végül kiderült hogy a műsorukat csak a többi osztálynak adták elő (amikor elmesélte először azt hittük azok voltak a főpróbák). Utolsó nap jött a Mikulás az iskolába is, és töménytelen mennyiségű édességet osztott. Tamás és Sára osztályában pedig megajándékozták egymást a gyerekek.
Írországban karácsonyi répatortát, zsemlemorzsával töltött pulykát esznek, és plum pudingot (amit nem tudom édes-e vagy sós étel). A karácsonyi dekoráció a házakon, a karácsonyfa a nappalikba már december elejétől látható országszerte -tehát nem a 24-i faállítás a szokás. Városokban eléggé túlzásba is viszik a dekorálást a karácsonyfaégőkkel, létrán csüngő mikulásokkal. December 6-án itt nem jön a Mikulás, viszont 13-án van a  kiskarácsony, és 25-én reggelre a Mikulás hozza az ajándékokat a gyerekeknek. A Mikulást wiskey (!) a rénszarvast répa várja, de az amerikai süti és tej is elterjedt már, mint ahogy Magyarországon is.
A „Jézuska” idén megtréfálta a gyerekeket, mert már 24-én éjszaka nagy halom ajándékot hozott. Természetesen kibontani csak a karácsonyfa alatt lehetett, így amíg díszítettünk, takarítottunk, beszereztük az utolsó dolgokat, nagy volt ám az izgalom. Este lett mire minden készen állt, jöhetett a bontogatás, és teleették magukat szaloncukorral, bejglivel, chips-szel, mogyoróval. és szerencsére mindenkinek minden ajándék tetszett.
Mi karácsonykor nem szoktunk halászlevet enni, csak töltött káposztát, és pulykát. Idén szentestén rántott halat ettünk (mint gyerekkoromban), mert a pulyka aranyáron volt, és nem is szeretjük annyira. Töltött káposzta készült természetesen (üveges savanyú káposztát sok helyen kapni), bejgli az hazai és házi készítésű volt (anyukámtól), szaloncukrot Magyarországról hoztam.
Iszonyatos mennyiségű ételt halmoztam a hűtőbe, ami Szilveszterig kitartott. Szilveszter napján is leginkább a dekoráció (lufik, szalagok, anyósnyelv) és kenyér volt az, amiért vásárolni indultunk, meg persze -biztos ami biztos- a lencse.
Szilveszterkor meglepően csendes volt minden. Carlow „megyeszékhely” tehát nagyvárosnak számít, de nem láttunk és hallottunk semmit ami Magyarországon szokás. A Tescoban nem volt halom pezsgő, szilveszteri kellékhegyek, nem voltak árusok az utcán, és egy petárdát sem hallottunk. Nem tudom mi volt Dublinban az utcákon, viszont azt láttuk a TV-ben, hogy óriási showműsorral ünnepeltek -éjfélkor tűzijátékkal-, iszonyatosan sok emberrel.
Nekem nagyon jó volt, hogy itt vidéken csendes volt Szilveszter éjjele. A gyerekek interneten egész éjjel beszéltek anyukámmal és az unokatestvéreikkel, és az nagyon furcsa érzés volt, hogy kétszer ünnepeltünk az időeltolódás miatt. Lencsét is ettem mindkét éjfél után, hiszen ránk férne már egy olyan év amikor kicsit több pénzből gazdálkodhatunk.

Remélem mindenkinek békésen és nyugodtan teltek az ünnepek, BUÉK!